CPU kezelés - 2.rész

Gyakran növelhető a CPU kihasználtsága, ha a processzeket szálakra (thread) bontjuk. (pl a lassú nyomtatás alatt, más lassú programot is irányíthat, mindketten úgy fogják érezni mintha csak vele foglalkozna a számítógép.

CPU kezelés - 1.rész

A gépen futó programot folyamatnak (process) nevezzük. A felhasználói folyamatokat feladatnak (tasc). A gépen taszkok és processzek futnak melyeket a kernel ütemező (scheduler) processze ütemez, irányít. Az ütemező egy preemitive, aki előjoggal rendelkezik, szabadon garázdálkodhat a CPU-val, bármikor elveheti azt más folyamattól felfüggesztve annak futását.

a rendszermag feladatai - 3.rész

Védelem

Védeni kell a rendszert a futó felhasználói programoktól (felhasználó hülyeségétől), a felhasználói programokat egymástól, az adatokat a sérüléstől, az illetéktelen hozzáféréstől…

a rendszermag feladatai - 2.rész

CPU kezelés

Adminisztráció

A felhasználók számára lehetnek fontosak, hibajavítás, optimális működés megvalósítása érdekében vannak beépítve.

a rendszermag feladatai - 1.rész

Hardver kezelés

A rendszer bizonyos funkciói (CPU, Memória és megszakításokat kezelő, hardvert közvetlenül igénybe vevő funkciók) a felhasználók számára elérhetetlenek. Ezt a kernel végzi.

Java VM

A Java VM-et a SUN Microsystem vezette be. A Java egy programnyelv amit az Internet elosztott hálózati környezetére terveztek. A Jáva programokat egy „bájtkódnak” lenevezett közbülső alakra fordítják, így olyan kódot nyerünk ami a hálózat minden gépén futhat, ahol felépítettük a java VM-et. Így ha a hálózat gépeire elkészítjük a java VM-et akkor a java program minden gépen hordozhatóvá lesz., vagyis minden gépen a hardver és operációs rendszertől függetlenül futtatható.

virtuális gép

VM (Virtual Machine) azt jelenti, hogy egy hosztnak nevezett operációs rendszeren szimulálni tudunk más, esetleg több komplex számítógépes rendszert, a hardver és az operációs rendszer együttesét. A módszer lehetővé teszi több, esetleg más operációs rendszert igénylő felhasználók egyidejű munkáját akár egyetlen processzoron is.

mainframe rendszerek jellemzői

A nagygépes rendszerek főbb jellemzői: erős, biztonsági alrendszer, helyi hálózatos és internetes szolgáltatások, UNIX-szerű kernel, grafikus felhasználói felület, széleskörű virtuális gépi lehetőségek.

az operációs rendszerek fejlődési irányai

Az operációs rendszer kihasználtsága a nagygépeknél fontos maradt, míg a kisgépeknél a hangsúly a grafikus felület felé tolódott el. Két egymástól független fejlődési irány maradt fenn, az IBM MVS (Multi Virtual Storage) éa a UNIX alapúak (Solaris, HP-UX). A Linuxnak is van mainfame-s változata.

nagygépes rendszerek (mainframe)

Régebben koncentrált hardvert értettek alatta, ma a sokprocesszoros hardverarchitektúrákat nevezzük így, amelyek több felhasználós hálózatokat és kisebb szervereket képesek kiszolgálni. (A kisgépes rendszerek fogalom mára értelmét vesztette)

egyirányú kompatibilitás

Az új hardvert úgy készítik el, hogy kompatibilis legyen felülről a régivel, így a régi operációs rendszer az új gépen azonnal képes lesz futni. Hátránya, hogy a régi gépeket nem igazítják hozzá az újakhoz, így a kompatibilitás csak egyirányú. (Windows+IBM gépcsalád). (Újabb gépen, újabb operációs rendszer alatt írt program nem biztos hogy minden funkciót képes átvinni egy régebbi Windows alá.) A kezdeti DOS-t több lépcsőben továbbfejlesztették és még ma is történik a fejlesztés. (win 3.0; win3.1; win95; win97;win98; win2000; win2003; winNT; winXP) Mára az ingyenes Linux és a fizetős windows komoly vetéytársak lettek.

linux - 4.rész

Ismertebb  linux változatok: Caldera, Red Hat… vagy a magyar nyelvű UHU, SuSE

linux - 3.rész

GNU: „bárki módosíthatja, terjesztheti, de nem tilthatja meg a terjesztését. Szabadalmazott módosítások nem készülhetnek. A GNU összes verziója szabadon felhasználható marad.”

linux - 2.rész

Richard Stalmann gondolata, egy szabadon terjeszthető és fejleszthető UNIX gondolata volt a GNU (GNU NOT Unix rekurzív mozaikszó) terv , ezt használta fel L.B.Tovalds a Linux készítésénél. Ennek köszönhetően ma is vannak ingyenes és fejleszthető Linx operációs rendszerek.

linux - 1.rész

1990-es évekre Linus Benedict Tovalds finn egyetemista UNIX alapon elkészítette a Linuxot 80386-os AT-re. Ekkor a UNIX még nagy gépek operációs rendszere volt.

rendszer illesztése hardverhez - 2 rész

A hardver tervezésekor nem veszik figyelembe a már létező rendszereket, hanem majd valamilyen „hordozható” operációs rendszert illesztenek rá, amit géptől független nyelven írnak meg. Az illesztés azt jelenti, hogy megírják e magasszintű nyelv adott gépre történő fordítóporgramját, és lefordítják. A fordítóporgram időigénye elhanyagolható. Hátránya, hogy a hardver lehetőségei nem lesznek teljesen kihasználva. (pl. UNIX, Linux)

rendszer illesztése hardverhez - 1 rész

Nem várható el, hogy az új hardverrel párhuzamosan azt optimálisan kihasználó operációs rendszert is készítsenek, mert a hardverfejlődés sokkal gyorsabb mint a szoftverek fejlődése. Ezért különböző áthidaló megoldások születtek.