ablakok - 1.rész

A rendszerhéj főablaka az Asztal (Desktop), más alkalmazások főablaka hasonló szerkezetű egymáshoz (pl. Word, Excel, PowerPoint megnyitásakor látható ablak). Az ablak munkaterülete (pl. Wordnél a papír felület) a kliensterület, míg a kliensterületen kívüli rész a rendszerterülete (pl. eszközsorok, menüsorok, állapotsor, címsor, ablakkeret, görgősávok…) az ablaknak.

egy kis windows történelem - 2.rész

A Windows 3.0-t elsősorban multimédiás képességei, valamint térbeli hatást keltő elemeket felvonultató felhasználói felülete különböztették meg elődjeitől.
 A Microsoft 1994 márciusában bemutatott, első NT technológiára épülő valódi operációs rendszere, amelynek működéséhez nincs szüksége a DOS előzetes betöltésére. Az NT 3.1 megjelenésében a Windows 3.1-re emlékeztet, de attól teljesen eltérő belső architektúrával rendelkezik.

egy kis windows történelem - 1.rész

Windows: A Microsoft által kifejlesztett többfeladatos (multitasc), grafikus felülettel (GUI) ellátott operációs rendszer család.
A Windows 1.0 még nem igazi operációs rendszer volt, hanem mindössze egy a DOS felett futó grafikus felület. A rendszer képességeinek korlátosságát jól szemlélteti, hogy egymás átlapoló ablakok megjelenítésére sem volt képes.

grafikus rendszerhéj

A parancssor mellett megjelenhetnek menük, egérkurzor használat, ablakok, ikonok. (WIMP-Windows, Icons, Menus, Pointing). Az ilyen grafikus felületeket kezelő operációs rendszerek objektumorientáltak. A egyes objektumok egymással üzenetek formájában kommunikálhatnak. A felhasználó mint egy „objektum” a grafikus felület valamilyen eseményével válthat ki üzenetet. (pl. egér elmozdítása, lenyomása, billentyűleütés…)
 A mai GUI-s programok többfeladatos, többszálas környezetben futnak. Minden felhasználói program betöltésekor létrejön egy primeer szál (főablak), amiben az alkalmazás futni fog.

parancssoros rendszerhéj

Ez egy szöveges felületen keresztül tart kapcsolatot a felhasználóval. Jellegzetes eleme a promt, ami után egy villogó szövegkurzor jelzi hogy az operációs rendszer fogadja a felhasználó parancsait, amelyeket az ENTER gomb zár le. Ezt követően a rendszer értelmezi, processzekre bontja és megpróbálja végrehajtani a megadott parancsot. Az eredményről a rendszerhéj értesíti a felhasználót szöveges formában a képernyőn.

rendszerhéj

A rendszer betöltés után utolsó lépésként kerül az operatív tárba. Ennek segítségével kerül a felhasználó az operációs rendszerrel kapcsolatba. Az állományok és könyvtárak kezelését is segíti. Nem szabad az operációs rendszerrel azonosítani, ezt ugyanis ki lehet cserélni mással, míg a rendszermagot nem! Ma a rendszerhéjnak kétféle elterjedt változata van a parancssori (DOS-nak tűnik , de nem biztos hogy DOS operációs rendszer van a gépünkön!) és a GUI-t használó grafikus (ablakos megoldású). (Ezeken kívül más típusok is létezhetnek pl. az OS/2-vel együtt fejlesztett audio shell.)

hálózati kommunikáció

A hálózati kommunikáció az operációs rendszerektől független szabványokra épít (OSI modell). De figyelembe kell venni az operációs rendszer tervezésekor hogy az operációs rendszer adott funkciókat szétoszthat a hálózati erőforrások között, valamint hogy a hálózattal újabb biztonsági, adatvédelmi követelmények is fellépnek.

állománykezelés

Állománykezelésen a tömegtárolók gyors, megbízható elérését, adatmegőrzést, tárolóhellyel való gazdálkodást, felhasználói igényeknek megfelelő adatszerkezet kialakítását értjük. Részben az operációs rendszer, részben az adathordozó (CD, DVD) típusára jellemző

eszközkezelés

Az eszközöket illesztőprogramok (driver) kezelik, melyeket a periféria gyártója készít el és külön telepítést (setup, installálás) igényelnek. A telepítés során feljegyzés kerül róluk a rendszerállományba (config.sys-be) aminek segítségével a kernelbe épülnek annak betöltésekor. Ma már léteznek PnP(=Plug and play) illesztés, ami automatikusan észreveszi az illesztett egységet. A hibátlan működést a gyártó garantálja

megszakítás vezérlése

Megszakítás vezérléskor a futó programok eszközigényeit elégítik ki. Pl. egy billentyűzeten leütött karakter feldolgozása. Ezeket a bonyolult folyamatokat nem lehet a felhasználói programokra bízni.

memória kezelés

Az operációs rendszernek biztosítania kell többfeladatos rendszerekben a folyamatok számára szükséges tárterületet, és meg kell oldaniuk a védelmi problémákat. Ma ezt többnyire virtuális memóriakezeléssel oldják meg. A folyamatok felé úgy mutatják mintha a memória a valódi memóriánál jóval nagyobb lenne, a merevlemezzel összevethető méretű.

CPU kezelés - 3.rész

A többszálú operációs rendszerek ütemezője tehát szálakat kezel processzek helyett. Ezek is egyetlen szállal indulnak betöltés után, amit elsődleges szálnak (primary thread) nevezünk.