Mozgatás

A fájl az eredeti helyen megszűnik lenni csak az új helyen lesz eltárolva. Fizikailag a fájl nem mozog csak a katalógusbejegyzések fognak átíródni. Ha különböző adathordozók között másolunk akkor fizikai másolás is történik.

másolás

Az egyes fájlokat több helyen is szeretnénk nyilvántartani. A windows ezt többszörözéssel éri el. Fizikailag több helyre másolja. A UNIX ezzel szemben a fájlrendszerében csak azt tárolja el hogy hol lehet elolvasni adott fájl címét, ezzel elég egy fájlt egy helyen tárolni. Ez a hely az inode. A inode nyilvántartja azt is hogy hány hivatkozás van a fájlra, s csak akkor törli a bejegyzést ha már minden hivatkozást töröltek. Parancsikonok szintén rámutatnak egy fájl valódi helyére, de ha onnan törölték azt nem veszik észre. Törléskor nem törlődnek egy fájlra mutató parancsikonok, mert nincs róluk nyilvántartás. Kezdeményezése (vonszolással; crtl+c és ctrl+v; menüből… történhet)

Ikonok - 8.rész törlés

A törlés nem jelent fizikai megsemmisítést, csak a katalógusbejegyzés törlődik. Vannak olyan fájlok (programfájlok) amik a registry-ben feljegyzésre kerülnek, ezek törlésére a telepítéshez hasonló uninstall történjen! A törölt állományok a lomtárba kerülnek s onnan akkor törlődnek, ha már kevés a hely (megtelt a lomtár) vagy ürítettük a lomtárat. Tehát egy ideig még vsszanyerhetőek. A lomtár ürítése azt jelenti, hogy erre a helyre a gép később nyugodtan ráírhat. Könyvtár törlése a teljes tartalmának együttes törlését is jelenti.

Ikonok - 7.rész átnevezés, megnyitás

Átnevezés: Megnyitott objektum nem nevezhető át. (feladatot átnevezni - helyi menü, két kattintás)

Megnyitás: kettős kattintással. Egyszerre több kijelölt objektum is megnyitható, a kijelölés sorrendjével ellentétes lesz a megnyitás sorrendje. (képek megnézésénél figyeljünk rá!)

Ikonok - 6.rész műveletek

Könyvtárablakban csak új mappát (alkönyvtárt) hozhatunk létre új objektumként, vagy parancsikont már létező programfájlhoz. 

Kijelölés: bal egér gombbal kattintva az alkalmazás ikonjára. (Az ikon átszíneződésével jelzi a kijelölést) Több kijelölése a SHIFT (összefüggő tartomány) vagy CTRL (különálló objektumok) együttes lenyomásával lehetséges.

 Kijelölés megszüntetése j kijelölés indításával vagy az aktív ablak bezárásával lehetséges.

Ikonok - 5.rész társított állomány

A GUI-s felületre írt programok ikonjait a rendszer tudja hol keresse, míg a szöveges felületre írt programok kiterjesztésükről (.com, .exe) ismerhetők fel, ezek a rendszertől kapnak egy szöveges képernyőt ábrázoló ikont, de társíthatunk hozzá mást is. A társított állományok megnyitása kettős kattintással vagy kijelölés után ENTER segítségével lehetséges. Ilyenkor előbb a kért program töltődik be, majd a megnyitott adatfájl is.

Ikonok - 4.rész szervíz vagy fájlrendszer programok

Azok a szerviz vagy fájlrendszer programok amik könyvtárakat (directory), mappákat (folder) tartalmaznak más szabályok érvényesek. Azonosnak tűnő műveletre más-más események fognak történni.

Ikonok - 3.rész az ikontípusok

A rendszerterületen levő ikonok kezelése többé-kevésbé egységes. A kliens területen levő ikonok alkalmazás függőek, így a program írója dönti el azok kinézetét.

Címsor bal oldalán az alkalmazás ikonja van, jobb oldalán az ablak méretét szabályozó ikonok találhatók.

 Az eszköztárak ikonjai a menüsorból is elérhető parancsok kényelmesebb használatát szolgálják. Testreszabásuk az eszköztár/testreszabás menüvel lehetséges. Kiválasztásuk az adott parancs végrehajtását jelenti.

Ikonok - 2.rész az ikonokkal végezhető műveletek

Ikonokkal végezhető műveletek: létrehozás, kiválasztás, átnevezés, megnyitás, másolás, mozgatás, törlés. (Ezek a létrehozás kivételével az objektumon is végrehajtódnak).

Ikonok - 1.rész

Az objektumokat azonosító képek, mely grafikája az alkalmazás azonosítására szolgál és feliratot is tartalmazhat. Minden ikonnak van egy forrópontja (hot spot) ami általában a kép geometriai közepe, ennek koordinátái adják meg az ikon helyét. A rendszerikonok jellemzőit (méret, elrendezés) a Nézet menüvel adhatjuk meg szervizprogramok (Vezérlőpult, Sajátgép, Intéző) esetén. Alkalmazói programokhoz használhatjuk a rendszer gyűjteményét, vagy készíthetünk magunk ikont.

Windows GUI ablakai - 2.rész

Az asztal kliensterületén jönnek létre az alkalmazások szülőablakai, de ezek nem gyerekablakai az asztalnak.
 A tálcán minden felhasználói program indításakor létrejön egy vele azonos nevű ikon, ami az aktív ablak cseréjét, ablak minimalizálását, vagy kinagyítását segíti. Találhatók rajta még gyorsindítók, értesítési terület (pl. idő), illetve a start gomb is.

Windows GUI ablakai - 1.rész

A shell 2 ablakot az Asztalt (Desktop) és a Tálcát (TaskBar) hozza létre. A parancsainkat vagy üzeneteinket megadhatjuk egérrel, vagy billentyűkombinációval, esetleg menüből vagy a Start menü futtatás parancsával szöveges formában. Az asztal kliensterületére egy (bittérképes) képet tehetünk a Tapétát. Programok indító ikonjai vagy mappa és fájlikonokat, parancsikonokat helyezhet el rajta a felhasználó vagy a rendszer. (vezérlő pult/megjelenítés menü alatt állíthatjuk be.)

ablakok - 6.rész

Az üzenetablakok többnyire valamilyen szöveget jelenítenek meg, melyek a felhasználót informálják vagy hibaüzenetet jeleznek. Általában egyetlen nyomógombbal rendelkeznek amire kattintva bezáródnak.

ablakok - 5.rész

A felhasználói párbeszéd a rendszerrel dialógusablakokban folyik, melyek a 3 ponttal végződő menükre kattintva jönnek általában létre. Vannak kizárólagos és nem kizárólagos változataik. A kizárólagos ablakok aktívak lesznek, nem lehet őket elrejteni, nem lehet csak a kért művelet végrehajtásával (OK, Mégsem) kilépni bezárni. Amíg aktív addig a programhoz nem lehet visszatérni, legfeljebb más alkalmazást lehet megnyitni. Azaz a tulajdonosuk tiltva lesz. A nem kizárólagos ablakok esetén a tulajdonos nem lesz tiltva (pl. Word alatt a szimbólum beszúrása párbeszédablak)

ablakok - 4.rész

Az aktív ablak az amivel a felhasználó éppen dolgozik. Ez felismerhető a címsor kiemelt színéről.

ablakok - 3.rész

Minden folyamathoz több szál tartozhat, melyek ablakokat hozhatnak létre. Azt a szálat ami azt az ablakot hozza létre amivel a felhasználó dolgozik (előtérablak) előtérszálnak nevezzük. Az összes többi szál és ablak háttérszál, háttérablak lesz. Az előtér szál gyorsabban fut mint a háttérszál.

ablakok - 2.rész

A kilensterületen különböző funkciójú gyermekablakokat (child window) lehet létrehozni (lpd. PowerPoint munkaterületét). Aztaz ablakot aminek vannak gyermekablakai szülőnek (parent) nevezzük. A gyermekablakok a szülő kliensterületéből nem léphetnek ki, nem lehet saját eszközsoruk, menüsoruk. A gyermekablak a szülő tulajdona, a szülő a tulajdonos. Ha a tulajdonost becsukjuk akkor a tulajdonai is becsukódnak. Az az ablak aminek nincs szülője, vagy szülője az Asztal felső szintű ablaknak nevezzük.

ablakok - 1.rész

A rendszerhéj főablaka az Asztal (Desktop), más alkalmazások főablaka hasonló szerkezetű egymáshoz (pl. Word, Excel, PowerPoint megnyitásakor látható ablak). Az ablak munkaterülete (pl. Wordnél a papír felület) a kliensterület, míg a kliensterületen kívüli rész a rendszerterülete (pl. eszközsorok, menüsorok, állapotsor, címsor, ablakkeret, görgősávok…) az ablaknak.

egy kis windows történelem - 2.rész

A Windows 3.0-t elsősorban multimédiás képességei, valamint térbeli hatást keltő elemeket felvonultató felhasználói felülete különböztették meg elődjeitől.
 A Microsoft 1994 márciusában bemutatott, első NT technológiára épülő valódi operációs rendszere, amelynek működéséhez nincs szüksége a DOS előzetes betöltésére. Az NT 3.1 megjelenésében a Windows 3.1-re emlékeztet, de attól teljesen eltérő belső architektúrával rendelkezik.

egy kis windows történelem - 1.rész

Windows: A Microsoft által kifejlesztett többfeladatos (multitasc), grafikus felülettel (GUI) ellátott operációs rendszer család.
A Windows 1.0 még nem igazi operációs rendszer volt, hanem mindössze egy a DOS felett futó grafikus felület. A rendszer képességeinek korlátosságát jól szemlélteti, hogy egymás átlapoló ablakok megjelenítésére sem volt képes.