ablakok - 2.rész

A kilensterületen különböző funkciójú gyermekablakokat (child window) lehet létrehozni (lpd. PowerPoint munkaterületét). Aztaz ablakot aminek vannak gyermekablakai szülőnek (parent) nevezzük. A gyermekablakok a szülő kliensterületéből nem léphetnek ki, nem lehet saját eszközsoruk, menüsoruk. A gyermekablak a szülő tulajdona, a szülő a tulajdonos. Ha a tulajdonost becsukjuk akkor a tulajdonai is becsukódnak. Az az ablak aminek nincs szülője, vagy szülője az Asztal felső szintű ablaknak nevezzük.

ablakok - 1.rész

A rendszerhéj főablaka az Asztal (Desktop), más alkalmazások főablaka hasonló szerkezetű egymáshoz (pl. Word, Excel, PowerPoint megnyitásakor látható ablak). Az ablak munkaterülete (pl. Wordnél a papír felület) a kliensterület, míg a kliensterületen kívüli rész a rendszerterülete (pl. eszközsorok, menüsorok, állapotsor, címsor, ablakkeret, görgősávok…) az ablaknak.

egy kis windows történelem - 2.rész

A Windows 3.0-t elsősorban multimédiás képességei, valamint térbeli hatást keltő elemeket felvonultató felhasználói felülete különböztették meg elődjeitől.
 A Microsoft 1994 márciusában bemutatott, első NT technológiára épülő valódi operációs rendszere, amelynek működéséhez nincs szüksége a DOS előzetes betöltésére. Az NT 3.1 megjelenésében a Windows 3.1-re emlékeztet, de attól teljesen eltérő belső architektúrával rendelkezik.

egy kis windows történelem - 1.rész

Windows: A Microsoft által kifejlesztett többfeladatos (multitasc), grafikus felülettel (GUI) ellátott operációs rendszer család.
A Windows 1.0 még nem igazi operációs rendszer volt, hanem mindössze egy a DOS felett futó grafikus felület. A rendszer képességeinek korlátosságát jól szemlélteti, hogy egymás átlapoló ablakok megjelenítésére sem volt képes.

grafikus rendszerhéj

A parancssor mellett megjelenhetnek menük, egérkurzor használat, ablakok, ikonok. (WIMP-Windows, Icons, Menus, Pointing). Az ilyen grafikus felületeket kezelő operációs rendszerek objektumorientáltak. A egyes objektumok egymással üzenetek formájában kommunikálhatnak. A felhasználó mint egy „objektum” a grafikus felület valamilyen eseményével válthat ki üzenetet. (pl. egér elmozdítása, lenyomása, billentyűleütés…)
 A mai GUI-s programok többfeladatos, többszálas környezetben futnak. Minden felhasználói program betöltésekor létrejön egy primeer szál (főablak), amiben az alkalmazás futni fog.

parancssoros rendszerhéj

Ez egy szöveges felületen keresztül tart kapcsolatot a felhasználóval. Jellegzetes eleme a promt, ami után egy villogó szövegkurzor jelzi hogy az operációs rendszer fogadja a felhasználó parancsait, amelyeket az ENTER gomb zár le. Ezt követően a rendszer értelmezi, processzekre bontja és megpróbálja végrehajtani a megadott parancsot. Az eredményről a rendszerhéj értesíti a felhasználót szöveges formában a képernyőn.

rendszerhéj

A rendszer betöltés után utolsó lépésként kerül az operatív tárba. Ennek segítségével kerül a felhasználó az operációs rendszerrel kapcsolatba. Az állományok és könyvtárak kezelését is segíti. Nem szabad az operációs rendszerrel azonosítani, ezt ugyanis ki lehet cserélni mással, míg a rendszermagot nem! Ma a rendszerhéjnak kétféle elterjedt változata van a parancssori (DOS-nak tűnik , de nem biztos hogy DOS operációs rendszer van a gépünkön!) és a GUI-t használó grafikus (ablakos megoldású). (Ezeken kívül más típusok is létezhetnek pl. az OS/2-vel együtt fejlesztett audio shell.)